Klaus Iohannis a felvetésre reagálva leszögezte: tévesnek tartja azt a - baloldali kormányzati - hozzáállást, hogy a nyugati partnerek beavatkoznak a román belügyekbe. A jobboldali elnök szerint ezeket a jelzéseket komolyan kell venni, mert Románia nem szigetelődhet el attól az értékközösségtől, amelynek tagja. Iohannis megemlítette: a napokban Romániába érkezik a Velencei Bizottság küldöttsége, de szerinte az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértői testülete "nem bírálni, vagy kioktatni, hanem jóindulatúan segíteni" akarja az igazságügyi reformra készülő román törvényhozókat.
A sajtóértekezleten elhangzottak szerint a holland miniszterelnök romániai látogatásán a küszöbönálló (2019. január elsején kezdődő) román uniós elnökség kiemelkedő témáit tekintette át vendéglátóival. A találkozókon az unió biztonságáról és ezen belül a migrációról is egyeztettek, a román fél pedig megerősítette, hogy támogatja az unió külső határainak hatékonyabb védelmét, és sürgette felvételét a schengeni övezetbe.
Rutte kifejezte meggyőződését, hogy a Brexit utáni első, 2019. május 9-én Nagyszebenben rendezendő uniós csúcstalálkozó meghatározó lehet az unió jövője és a következő öt év tekintetében, hiszen alig néhány héttel előzi meg az európai parlamenti választásokat. Úgy vélekedett: sok múlik Románia "vezetői képességein", hiszen ebben az időszakban olyan fontos ügyeket kell megtárgyalni, hogy milyen egyezményeket lehet kötni Afrikával, hogyan kezeli az unió az Európára nehezedő migrációs nyomást.
Ami Románia schengeni tagságát illeti, Rutte nem titkolta: Hollandia továbbra is összeköti a kérdést a jogállamiság romániai meggyökerezését figyelemmel követő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmussal, tehát országa támogatása alapvetően azon múlik, milyen országjelentést készít a romániai igazságügyi állapotokról az Európai Bizottság.